Elkészítette a Magyar Antidopping Csoport (MACS/HUNADO) a magyar sportolók 515 versenyzőből álló nyilvántartott vizsgálati csoportját - közölte a szervezet budapesti konferenciáján Tiszeker Ágnes ügyvezető igazgató. Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára bejelentette, hogy az olimpiai kvóta megszerzéséhez automatikus doppingellenőrzés is párosul a jövőben.



Az eseményen Fazekas Attila, a sport államtitkárság főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy az új kormányrendelet hatálya a sportszakemberekre is kiterjed, a doppinganalitikával foglalkozó Soós Erika, a MACS munkatársa pedig a táplálék-kiegészítők veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Az április 7-én életbe lépett kormányrendeletre azért volt szükség, hogy az ország teljesen megfelelhessen a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elvárásainak - hangsúlyozta Tiszeker Ágnes a Magyar Sportok Házában, elsősorban a sportszövetségek munkatársainak rendezett felvilágosító konferencián. Hozzátette, hogy Magyarország 11. uniós országként kapta meg az úgynevezett "fully compliant" (teljes megfelelőségi) státuszt, ezzel elhárult annak a lehetősége, hogy a jövőben a hiányos doppingellenes jogi szabályozásra hivatkozva zárjanak ki magyar sportolókat világeseményekről, illetve utasíthassanak el nemzetközi eseményekre szóló magyar pályázatokat.

A Magyar Antidopping Csoport vezetője kitért arra, hogy a WADA-kódex, a nemzetközi szabványok (tiltólista, TUE-szabvány, ellenőrzés, laborok) és az egyéb ajánlások alkotják a doppingellenes programot. Az általa irányított szervezet feladata a doppingellenes program összehangolása, az ellenőrzés, a képzés és továbbképzés, a holléti információk vezetése, a gyógyászati mentességekkel foglalkozó úgynevezett TUE Bizottság hátterének biztosítása, az eredménykezelés, a felvilágosítás és a megelőzés.

Megjegyezte, hogy a WADA holléti információs rendszerét (ADAMS) adatvédelmi okok miatt nem fogadja el egészében az Európai Unió, a sportolók egy része ezeket saját felelősségre tölti ki, a MACS pedig a magyar holléti nyilvántartás alapján dolgozik. A nyilvántartott vizsgálati csoportot összeállította a szervezet, a listán jelenleg 515 név található, nekik kötelező a magyar holléti információs rendszert kitölteni, ellenőrzésre azonban mindenki másnak is számítani kell. Idén 1100 államilag megrendelt mintavétel szerepel a programban.

Beszámolt arról, hogy a sportszövetségek egy része drogteszteket is végeztet, ezek versenyidőszakon kívüli figyelemfelkeltésre alkalmasak. A kokain ugyanakkor két évre szóló eltiltást von magával.

Tiszeker Ágnes emléketetett a kölni laboratórium februári jelentésére, amely szerint Kínában, Hongkongban és Mexikóban klenbuterolt is adhatnak az állatoknak, ezek fogyasztása pozitív teszteredménnyel járhat, a WADA pedig egyelőre tehetetlen. Itthon az illetékes szervek a többszöri megkeresés ellenére sem reagáltak az ügye.

Szólt arról is, hogy a laborok közel állnak az IGF nevű növekedési hormon kimutatásához. Kiemelte, hogy az olimpiai mintákat nyolc évre visszamenőleg vizsgálják, így akár kellemetlen meglepetéssel is szembesülhetnek az IGF használói a következő években.

Az új TUE Bizottság működéséről hangsúlyozta, hogy a testületet három szakember alkotja, a kérelmek elbírálása pedig 30 nap. A szabályok egyszerűsödtek, az engedélyek megszerzésénél pedig értelemszerűen fontosabb a sportoló gyors és színvonalas ellátása, különösen sürgős esetekben.

Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára arról beszélt, hogy komoly, elkötelezett munkával immár nemzetközi szinten is elismerik a magyar doppingellenes munkát, ezért pedig sokat tett a Tiszeker Ágnes vezette Magyar Antidopping Csoport. A küzdelem azonban nem ért véget, hiszen a büntetőjogi szankció egyelőre hiányzik, és lépéseket kell tenni azért, hogy a szerek terjesztőire lesújthassanak. 

A főtitkár elmondta, hogy itthon eddig 19 hozzájuk tartozó sportági szövetség tett eleget a kötelezettségének, a maradék 12-nek van még pótolnivalója. Bejelentette, hogy az olimpiai kvóta megszerzéséhez automatikusan doppingellenőrzés is kötelezően párosul a jövőben. Figyelmeztetett, hogy sok vizsgálat lesz az olimpiai kerettagoknál, a londoni olimpia előtt legalább 3-szor ellenőrzik őket, utoljára a kiutazás előtti 24-48 órán belül. 

Molnár Zoltán hangsúlyozta, hogy nyilatkozni is kell a sportoló tiszta és fegyelmezett felkészüléséről és versenyzéséről, és első körben vállalni minden anyagi és erkölcsi felelősségét. Az állami sportvezetés vagy a MOB szerepe csak a versenyző, az edző, az orvos, a szövetségi kapitány és a szövetség elnök elszámoltatása után kerülhet előtérbe.

Fazekas Attila, a sport államtitkárság képviseletében többéves tartó intenzív munka eredményének nevezte az április 7-én hatályba lépett 43/2011-es kormányrendeletet. Megemlítette, hogy a doppingellenes küzdelem forrásait az állam a MOB-on keresztül biztosítja. Hangsúlyozta, hogy a sportszövetségek állami támogatásához a doppingellenes feladatok betartása kötelező, a jövőben ezek hiányában a MOB visszatarthatja a forrásokat. A jogász komoly sportdiplomáciai sikernek nevezte, hogy tavaly a magyar rendszer megkapta a nemzetközi ügynökségtől a teljes megfelelőségi státuszt. Kitért arra is, hogy a doppingvétségeknél érdemben kell vizsgálni a személyi összefüggéseket, hiszen a magányos elkövető teóriája ritkán hihető.

Fazekas Attila szerint a kormányrendelettel a MACS állam az államban, hatásköre az eddigieknél szélesebb lett a Nemzeti Doppingkoordinációs Testület (NDKT) megszűnésével, biztosítja a mentességi engedélyekről határozó úgynevezett TUE Bizottság működésének feltételeit, míg az egyes esetekben pedig innentől a doppingbizottság, majd a dopping fellebbviteli bizottság dönt. Ezekben helyet kap az érintett szövetség, a magyar doppingellenes szerv és egy köztestület delegáltja, alapvetően az ő feladatuk a doppingvétség bizonyítása.

Kifejtette, hogy számos területen nincs jelentős változás, inkább finomhangolásról van szó, az összeférhetetlenségi szabályok ugyanakkor szigorodtak. A nyilvántartottak köre jelentősen csökken, őket viszont többször vizsgálják majd. A rendelet hatálya immár a sportszakemberekre is kiterjed, és továbbra is tudniuk kell a sportolóknak, hogy az is doppingvétségnek számít, ha valaki tiltott szer használatát vagy módszer alkalmazását, illetve az ellenőrzés manipulálását kísérli meg, az eredmény ebben az esetben nem fontos.

A táplálék-kiegészítők egy része a sportolókra és mindenki másra is tartalmazhat veszélyes anyagokat. Soós Erika, a MACS doppinganalízissel foglalkozó szakembere rámutatott, hogy sok embert érint, sok pénzt mozgat ez a piac, így vannak tisztességtelen gyártók is, amelyek a tiltott szernek számító, káros anyagokat nem tüntetik fel. A legnagyobb rizikót a fogyasztó-, a potencianövelő és az izomtömeg-növelő szerek, illetve a testépítésben ehhez kapcsolódó táplálék-kiegészítők jelentik.

Soós Erika felhívta a figyelmet arra, hogy a méréseknél sok szer esetében nincs alsó határ, tehát ha a laboratórium bármilyen kis dózisban kimutatja az anyag jelenlétét, az már pozitív tesztnek számít.