A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2020. december 10-én közzétette a 2018. évi doppingvétségekről készített részletes jelentését. Ez a hatodik ilyen dokumentum (az első a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat. A jelentés összefoglalójának főbb megállapításai a következők.
A WADA-akkreditált laborok 2018-ban 263.519 mintát analizáltak, amelyek közül 2.771 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Ezek közül:
- 1.640 minta (59,2 %) minősült doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
- 333 minta (12,0 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (pl. érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek;
- 381 minta (13,7 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenően – megszüntetésre került;[1]
- 101 esetben (3,6 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát;
- 316 esetben (11,4 %) még mindig folyik az eljárás.
Az 2.771 pozitív vizsgálati eredmény megoszlása az alábbi:
- 2.149 (77,6 %) versenyen történt (ebből 1.277 eset minősült doppingvétségnek), illetve 622 (22,4 %) versenyen kívüli ellenőrzésből származik (ebből 363 eset minősült doppingvétségnek).
- a 2.750 pozitív vizeletmintából 1.630 eset, a 21 pozitív vérmintából pedig 10 eset minősült doppingvétségnek.
Az 1.640 doppingvétségnek minősülő esetben a minták megoszlása a következő:
- 1.269 férfi (77,3 %) és 371 női (22,6 %) versenyző;
- 92 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történő jelentése alapján);
- 117 ország versenyzőitől kerültek levételre.
283 nem analitikai doppingvétség[2] történt az alábbi megoszlásban:
- 267 eset érint 45 ország versenyzőjét 42 sportágból;
- 16 eset érint sportolót segítő személyt 10 országból.
A 2018. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredményből + nem analitikai megállapításból eredő) fő mutatószámai a következők:
- 1.923 doppingvétség (1.906 versenyzőtől és 16 sportolót segítő személytől);
- 92 sportág;
- 117 ország.
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló sportág a következő:
| 1. |
testépítés: |
261 |
| 2. |
kerékpár: |
221 |
| 3. |
atlétika: |
193 |
| 4. |
erőemelés: |
164 |
| 5. |
súlyemelés: |
157 |
| 6. |
birkózás: |
67 |
| 7. |
rögbi: |
57 |
| 7. |
ökölvívás: |
57 |
| 9. |
labdarúgás: |
56 |
| 10. |
úszás: |
39 |
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következő:
| 1. |
Oroszország: |
144 |
| 2. |
Olaszország: |
132 |
| 3. |
Franciaország: |
114 |
| 4. |
India: |
107 |
| 5. |
Ukrajna: |
78 |
| 6. |
Egyesült Államok: |
73 |
| 7. |
Belgium: |
65 |
| 8. |
Kína: |
63 |
| 9. |
Brazília: |
54 |
| 10. |
Kazahsztán: |
51 |
| |
|
|
| 46. |
Magyarország[3]: |
9 |
A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2018 között az alábbi táblázat foglalja össze.
| |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
| Pozitív vizsgálati eredmény (AAF) |
2.540 |
2.287 |
2.522 |
3.032 |
2.749 |
2.771 |
| Analitikai doppingvétség (ADRV) |
1.687 |
1.462 |
1.649 |
1.326 |
1.459 |
1.640 |
| Nem analitikai doppingvétség |
266 |
231 |
280 |
269 |
317 |
283 |
| Összes doppingvétség |
1.953 |
1.693 |
1.929 |
1.595 |
1.776 |
1.923 |
| Országok (doppingvétségben érintettek) |
115 |
109 |
122 |
117 |
111 |
117 |
| Sportágak (doppingvétségben érintettek) |
89 |
83 |
85 |
112 |
89 |
92 |
[1] Az ún. „No Case to Answer” esetek a következőket foglalják magukban: glükokortikoszteroidok engedélyezett alkalmazása, a nemzetközi standardoktól való eltérés, a WADA joghatóságán kívüli esetek (beleértve a WADA Kódexet alá nem író országok ügyeit) és minden egyéb egyedi eset.
[2] Nem analitikai doppingvétség: a WADA Kódex 2.2-2.10. pontjaiban meghatározott olyan doppingvétségek, amelyek nem tiltott anyag, metabolit, vagy származék sportoló testéből származó mintában történő kimutatásának eredménye.
[3] A 9 magyarországi eset a következő sportágakból származik: atlétika (2), amerikai futball (1), szkander (1), testépítés (1), kajak-kenu (1), lovas sportok (1), jet-ski (1), erőemelés (1)
|
